Lánynak lenni megtanulni engedelmeskedni. Lánynak lenni ijesztően rossz.  Vajon hány lánynak marad meg ennyire erősen ez az Éva bűne minden baj? Meg a másodjára teremtett izé? Nekem nagyon fájt. De erről már írtam. Meg az Újszövetségben, főleg Pál leveleiben meghatározott szerepekről, elvárásokról. Csendben lenni, engedelmeskedni stb.  Erről kell írnom ahhoz, hogy jobban legyek, hogy jobban lássam a mai félelmeimet, a mai tenni nem akarásomat, a mai nem vállalásaimat, a mai csendbenmaradásaimat, a mai ajkamba harapásban csendbenlevéseimet, a mai nemreális félelmeimet az önállóságtól. Az engedelmesség - az utólag a legnagyobb szívás. Van valami fura mintázata az utóbbi időben a cikkeknek, amik szembe jönnek. Amikor hívő szektából kiugrott nők életútját, könyvisertetőit stb.olvasom, és valamilyen módon azt viszik tovább, hogy mélyen ismerik az engedelmességet.  Legutóbb egy nő arról írt, hogy ő BDSM modell lett, bondage fotókat és videókat csinálnak a párjával, szépen keres vele. Mivel ő

  Az értékek egy része ma is elkísér. A szegények, az éhezők, betegek segítése. Önfeláldozás, hosszútűrő szeretet, önfegyelem tanulása. Főleg az elesettek iránti segítségnyújtás - az volt a legszebb. Ott mindig éreztem, ha valami Isten terve, ez az. Nem hagyni az út szélén a szenvedőt, a vakot átsegíteni, az éhezőt megetetni, a kórházban fekvőt meglátogatni. 1 Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. (Rómaiakhoz írt levél 15,1) Ez volt mindig is az egyik kedvenc igém, mert ilyenkor elhihettem, hogy az erősök közé tartozom. De azért ezt is nehéz volt kimondani, hiszen kellett hozzá az "én" fogalma. Fogalmam sem volt róla, ki az az én - de ha elkezdtem rágni magam, csak kettészakadni tudtam: a megtagadnivaló é s a már jézusi jegyeket mutató, Istennek engedelmes énrészeim között - bár utóbbi ugye már nem egészen én vagyok, hanem az Isten képére formálódó valami, hiszen ha sikeresen megtagadom magam, lassan teljesen

  Gyönyör. Testi gyönyör. A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. (1 Kor 6,13) Hiszen egykor mi magunk is balgák, engedetlenek és tévelygők voltunk, mindenféle szenvedély és gyönyör hatalmában tartott bennünket.... (Titusz 3, 3) Példabeszédek 5, 20-23: Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? Mert az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését. Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg. Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította. És akkor nem általánosságban: semmilyen emlékem nincs arról, hogy meg lett volna engedve a tesnek gyönyört érezni. Hacsak nem Jézus felé. Katolikus lettem volna, a falánkság főbűn lett volna. Református voltam, lehettem falánk a tisztítótűz képe nélkül. Az evéssel sok bajom nincs ma sem, bár kötelező volt mindent megenni, de voltak finom dolgok az asztalon. Annak nem biblikus oka van, hogy azt is meg kellett e

 Halál-feltámadás. Ha erre gondoltam, és sokat gondoltam erre, sokmindenben nem volt választásom.  Abban volt választási lehetőségem, hol töltöm el az örökkévalóságot.  Bár- és ez most is nagy haraggal tölt el, a kálvinista mozgalomban terjedt el a kettős predestináció fogalma, hogy ti.Isten eleve elrendelte, ki kerüljön a mennybe és ki a pokolba. ( Az eleve elrendelés szerintem egy szemét dolog, aki kitalálta, de minden teológiának fontos része, sok dogmatikus elemmel. Angolul is világos a szó értelmezése - predestination:  the doctrine that God has ordained all that will happen, especially with regard to the salvation of some and not others. It has been particularly associated with the teachings of St Augustine of Hippo and of Calvin. Amúgyis: a wikipedia csodái közé tartozik, hogy végre egymás lehet látni, ki hogyan interpretálja a bibliai igéket erre vonatkozólag.  https://en.wikipedia.org/wiki/Predestination#Protestantism) Abban nem volt választási lehetőségem, hogy Jézusnak meg k