Miket gondoltam a rendről, miket a jóságról? Hogy rend volna az Univerzumban. Hogy az Úristennek mindig, mindenben igaza van, ezt soha senki meg nem kérdőjelezte, én biztos nem.  Hogy is tehettem volna? Senki fel sem vetette, hogy Istennek, akihez képest mi porszemek vagyunk, aki a szavával teremtette a Világot, valamiben ne lenne igaza. De közben aki olvasta a Bibliát, kell hogy szembesüljön vele: ez majdnem befogadhatatlanul erőszakos. Kellett volna, hogy folyamatosan és sokat halljuk, ezek nem a mi életünkre vonatkoznak, ezeknek mind van történelmi háttere, oka, magyarázata, kontextusba rakni és távolítani kellett volna. Ehelyett folyamatosan Bibliát olvastunk, folyamatosan ránkvonatkoztatva, napi csendességek, egy Ószövetségi fejezet, egy Újszövetségi (az csak részfejezet, mert rövidebb az Újszövetség, így lehet évente végigolvasni a Bibliát) és mindig minden mondatot Isten hozzám szóló szavaként elfogadva.  Nekem ígér az Isten, az életemet vezeti az Ige, így szól hozzám a mindenna