Csak férfi Isten

Mindig egy férfi szemén át nézni magam. (látni magam, de az már cselekvés. Nem cselekvő, inkább szemlélődő nézés)

Sosem látni értéknek, aki vagyok, hisz csak Isten kegyelme által maradhatok meg (vár az örök tűz) és az addigi itt töltött időm legfontosabb feladata lesz egy férfit boldoggá tenni, így erre készítem magam.

Pozitív női példákat akkor kaptunk, amikor arról volt szó, mit bírnak ki a nők. Isten próbatételeit. Sokáig várni egy férjre. 
Alkoholista férjjel élni. Elviselhetetlen fizikai, lelki terhek viselése. És mégis bírjáka nők. Akiknek erős a hite. Szeretettel élni a férjjel. Akármilyen. Ott lenni mellett. 

A férfinak is el kell viselni a nőt, főleg az előnytelen testi változások ellenére kitartani mellette. Ahogy telik az idő megcsúnyul, a gyerekszülésekkel megváltozik a teste, ezekkel együtt is kell tudni kívánni. 

Mit jelentett nekem gyerekként Bibliaolvasás közben folyton azt olvasni: az Úr. És az iskolában minden irodalmi műben, (a könyvek mind száz-, vagy többszáz éves társadalmakat hoznak elénk, ami már önmagában is gátja az egyenlőség megélésének, hiszen a saját kereset megjelenéséig egy nő kitartott volt a férje által, pont) az urakról olvasni. Uram.

A szavak erejéről most már vannak tudományágak. Mit vált ki belőlem ma egy sima viccesnek szánt kérdés: hogy van az urad?

Nincs női Istenkép a kereszténységben. Sem a katolicizmusban, bár ott megengedett a Mária-imádat, sem a protestánsoknál, ahol mindenféle szentek áhítatos tisztelete bálványimádásnak van bélyegezve és Máriáról külön hangsúlyozva van, hogy nem maradt szűz, Jézusnak lettek testvérei, Máriától és Józseftől. 

(Egyenlőségről beszélve: ebben az országban, ezen a kontinensen nincs egyenlőség, amíg a legfőbb létező hímnemű. ) 

Lehet azt mondani, hogy az Isten nem férfi, de akkor miért ábrázoljuk annak és miért beszélünk róla, ragozzuk a vele kapcsolatos szavakat hímnemben? Minden katolikus templomban tele vannak a falak istenábrázolással, mindig férfit imádnak a teremtés lényei. És a második legtöbbet imádott alak, Jézus férfi-létét, isten-létét még ebből kihagyva, a papok mind férfiak, a lelkészek nagy százalékban azok. 

Akkor én nem ismertem női lelkészeket, ma már tudom, hogy vannak. Mégis hol találtam értéket a női létben? Mivel önállóan nem lehetett választ kapni arra, mi értelme van a nőnek, kivé váljak, a gyülekezeti közösség nézőpontjából feltéve a kérdést:

Hol a helye a nőnek a gyülekezetben?

1Korintus 14:34-35

34 Az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja. 

35 Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie.

 

I Timótheus 2:11-14

11 Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. 

12 A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben. 

13 Mert Ádám teremtetett először, Éva csak azután, 

14 és nem Ádámot vezette tévútra a kísértő, hanem az asszonyt, és ő esett bűnbe.

Az Újfordítás nem annyira pontos, a Károli szenvedő alakja a "megcsalattatásnak" jobban hasonlít az ógörög eredetire:

1. Timóteus 2:14 És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett: 

és a kettőspontot követően még egy igevers tartozik ide:

1. Timóteus 2:15 Mindazonáltal megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmaradnak a hitben és szeretetben, és a szent életben mértékletességgel.

(Angol a mondatszerkezet fordítottsága számomra még félelmetesebb az Isten kegyelem általi megmaradás hangsúlya: But if they go on in faith and love and holy self-control, she will be kept safe at the time of childbirth.)

17 éves voltam, mire jött valaki, egy nyári csendeshéten, egy teológus-hallgató, aki elmondta, miért íródhattak meg ezek az igeversek. Mi nem látjuk a kontextust. És elkezdett mesélni arról a korról. Kicsit történelmileg keretbe téve a gondolatokat. Hogy az akkori , kora-keresztény egyház sokat tett a nők egyenjogúságáért, Krisztus előtt egyenlőnek fogadva el őket. Pál apostol mégis megtiltotta  nőknek a beszédet a gyülekezetben. Mert képzeljük el, milyen egyenlőségről beszélhetünk akkor, amikor 14-16 éves iskolázatlan szűzlányokat adtak férjhez katonaságot megélt, valószínűleg sok szexuális tapasztalattal rendelkező 30-35 éves felnőtt emberekhez. (igen, ő kimondta, hogy többfajta szexuális tapasztalatuk is lehetett, hiszen az akkori katonaságban - 1., 2. évszázad, római kor- gyakori volt a homoszexualitás.) 

És így valóban van értelme, hogy igemagyarázat közben egy irástudatlan kislány oda nem illő kérdéseket tenne fel, ami zavaró egy istentiszteleten.

Azonban ezt 17 évig senki nem vetette fel, és mi egykorúak voltunk a fiúkkal, nálunk nem volt megszabva, ki mikor szólalhat fel az IFI órán, de az nem merült fel, hogy vezetők lehetnek nők. Egyszerűen eltévelyedésnek tartották a vezetőink, hogy a református lelkészképzésben nők is vannak. Nem tartották Biblikusnak.

Mivel nem lehettek női istenképek előttünk, példaképek azért lehettek. Háromféle bibliai nőalakot tudok felidézni: 

1. szolgálták a férjüket

2. nem volt férjük, szolgálták Istent

3. paráznák, testi vágyaiktól hajtott asszonyok, akik eltérítették a nemes útról a férfit.